Aktuális
A VP Díja 2010: Mester Bélának
Gerliczki András
Mester Béla 1962-ben született. Életének fontosabb helyszínei: a Zemplén, Sárospatak vidéke, Nyíregyháza, Debrecen, Budapest, Kolozsvár. Néha mi választjuk meg azokat helyeket, ahol megfordulunk, hosszabb-rövidebb időre megtelepszünk, néha a helyek választanak minket. Mester Béla Nyíregyházát – is – választotta. A Vörös Postakocsiban megjelent írásai a város képzeletbeli térképét rajzolják ki, Borbányától a tirpák tanyabokrokig. 1985-ben végzett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, magyar-könyvtár szakon. 1989-ben az ELTE-n szerzett filozófia szakos diplomát. 1987-től 1995-ig tanított a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, 1996-ban filozófiatörénetből szerzett egyetemi doktori fokozatot az ELTE-n. 2003-ban a Kolozsvári Egyetemen irodalomtudományból védte meg PhD értekezését, 2005-ben Budapesten politikafilozófiából szerzett PhD fokozatot. Irodalommal kapcsolatba hozható írásait szerényen kirándulásnak tekinti, holott Hatalom, ember, technika Szilágyi István prózájában című munkája monografikus igénnyel ismerteti meg az olvasót korunk egyik legjelentősebb prózaírójának munkásságával. Készülő új könyve filozófiai tájékozódásának dokumentuma, a kora-újkori politikai gondolkodás vizsgálata. Legutóbbi tanulmánya A Vörös Postakocsiban: „Szent Patrick gyöngye Salamon zsírjában, a Poklos partján. Középkori és kora újkori eredetű intertextuális elemek Láng Zsolt Perényi szabadulása című regényében” A cím mindent elárul, ami egy szigorúbban szakmai méltatásban kell, hogy szerepeljen. A szaktudományos alaposságon túl a szöveget ízlelgető, néha-néha az esszé kanyargós felfedezőútjaira csábuló kutatói és olvasói kíváncsiság, olykor-olykor a tapasztalt tanáremberről tanúskodó értelmezői magatartás, a kérdezés és a válaszadás azonos fokú merészsége. Nyugodt tempójú magyarázatok és hajszálpontos megfigyelések. Mester Béla írásai az élőbeszéd közvetlenségével, a személyes közelség hitelével kalauzolnak bennünket egy felfedezésre váró világban: saját világunkban. Díjához gratulálunk, sikeres, munkás éveket kívánva neki.
{a szerk.}: 
Antal Balázs: 
Bódi Katalin: 
Galambos Sándor: 
{a szerk.}: 
A lapszám Szerepfelfogás és történelmi tapasztalat címmel új tanulmányokat ad közre a kortárs magyar irodalom két neves szerzőjének, a marosvásárhelyi Kovács András Ferenc költőnek és Láng Zsolt írónak a munkásságáról. Miklós Eszter Gerda és Áfra János a Vidor Fesztiválról és Krasznahorkai László legújabb művéről értekeznek kritikáikban, Garai Péter a modern építészet nyíregyházi örökségéről ír, Darvasi Ferenc pedig arról beszélget, mit is jelent a család, a foci és a város egy Szpari szurkolónak. A szépirodalmi rovatban a Vidor Fesztiválon Kötelezők röviden, avagy 111 hírhedt regény címen bemutatott paródiaest szerkesztett szövegei olvashatóak, Grecsó Krisztián, Antal Balázs, Csabai László, Gerliczki András, Horváth Orsolya, János István és Karádi Zsolt tollából. Mogyorósi László nyíregyháza testvérvárosában, Iserlohnban járva írta naplóját, a lap gasztrokritikusa (Hasas Pasas) pedig rézbőrűnek álcázva magát az Irány Colorado Étterem roston sültjeit tesztelte, új drótszamarának, Futó Rózsának nyergéből.
Nyári számunkban olvasható a friss Rotary-díjas Darvasi László előszava Krúdy Gyula Franciaországban megjelent novellaválogatásához, írások a Borbély Szilárd verseire készült Halotti pompa c. színházi előadásról, tanulmány Mogyorósi László költészetéről. Közüljük a SZIRT kritikai beszélgetés-sorozatának legutóbbi, Nagy Zsuka kötetéről folyt diskurzusának írásos változatát, tanulmányokat Szabó Pál társadalomábrázolásáról és régészettel valamint történettudománnyal foglalkozó blogokról. Szépirodalmi rovatában Jász Attila, Balogh Péter, Ayhan Gökhan, Komor Zoltán, Fecske Csaba, Kácsor Zsolt és Kováts Judit írásai olvashatók többek közt.
