Esszé/Tanulmány
Hová lett Szmoljár Gyurka?
Mester Béla
A következő írás, mely lapunk 2009/tavasz számában jelent meg, folyóiratunk 2010. évi díjazottja.
Sokáig úgy hittem, hogy Vietórisz Tirpákok című eposza az idősebbik fiú, az irodalmár József XIX. század végi, talán a millenniumra írott műve. Kezembe véve a kötetet, a címlapon írottak – 1896 helyett 1939, József helyett István – először lelomboztak: mi közöm lehet egy verselgető jogász anakronisztikus kísérletéhez. Azonban, észrevétlenül belemerülvén a költő nyíri homokon termett hexametereibe, egyre inkább érteni véltem a meglepő, a világirodalomban mindeddig egyedülálló szándékot: pacifista eposszal, az ősök vére helyett izzadtságuk megörökítésével megalapozni Tirpákia identitását. (A Tirpákia Vietórisz kifejezése, lásd Harmadik ének, 248. sor (III/248).) Midőn már a „háború ördöge dúl országokat” 1939 Európájában, a megidézett tirpák ősök világában az ígéret szerint „Nem vért látunk majd, üszkök csak a tűzhelyen égnek; / Annál több veriték áztatja puhára a földet” (Előhang/16-17).
Campus a fák között
Garai Péter
A következő írás, mely lapunk 2007/tél számában jelent meg, folyóiratunk tavalyi díjazottja.
Az elmúlt években történt valami a Sóstói erdõ déli szegélyén. Kinyílt az évtizedes lombfüggöny, s feltárult a fõiskola új arca. Megritkultak a fák, de nem tûntek el teljesen; átadták a teret valaminek, amire méltán büszkék lehetünk. Ki ne járt volna már ezen a helyen? Akár régi, személyes emlékek kötik ide, akár a gyerekek, unokák révén kerül valaki kapcsolatba a fõiskolával, minden újabb látogatás az állandó megújulás élményét hordozza magában. Különösen az elmúlt pár évben, de napjainkban is. E sorok írója is többször járt itt korábban: ásványbörzén, nyelvvizsgán, vagy a 2005-ben ideiglenesen ide költöztetett Megyei Könyvtárban. tovább »
Il castrato
Csobó Péter György
A következő tanulmány folyóiratunk tavalyi díjazottja a 2008-as évfolyamban megjelent írások közül.
Csonka test, csonka szellem?
Georg Christoph Lichtenberg ezt jegyzi fel 1775-ben: „Figyelemre méltó, hogy a legfontosabb dolgokat a világon mindig is ’csövecskék’ segítségével hozták létre – úgymint tollal, puskával és fallosszal.” Ez a Lichtenbergre oly jellemző, dehonesztáló megjegyzés több, egymással összekapcsolódó értelemben mozgósítja az irónia eszközét. Egyrészt az emberi teljesítmények nagyságát nevetségesen, vagy éppen szégyenletesen kicsiny dolgok meglétéhez köti, azokhoz a „dolgokhoz”, amelyek éppen a hatalom legpregnánsabb eszközei. Az aforizmában rejlő irónia másrészt a „nemzés” eszméjén keresztül a szexualitás szerepére vonatkozóan is értelmet nyer, ami a felsorolt elemek utolsó „tagja” kapcsán a kicsinyítő képző hatására lép működésbe. tovább »
Kis (neo)modern csokor
Garai Péter
Lapunk építészeti kritikusa a modernség építészetének nyíregyházi örökségét és jelenlétét vizsgálja AVP 2009/ősz számában.
A modernség fogalma és jelentése az építészetben jóval összetettebb és sokrétűbb, mint gondolnánk. Bár a mindennapokban általában modernnek nevezünk minden olyan épületet, amely nem viseli magán a történeti stílusok jellegzetes formáit – azért a helyzet nem ilyen egyszerű. Az előző korszakoktól gyökeresen különböző 20. századi építészetben – a képzőművészetekhez hasonlóan – több irányzat élt és hatott. A kezdet, a klasszikus modern kora a két világháború közötti időszakot jelenti.
Az esszenciális szépség megközelíthetősége
Cseresznye Gábor
Tanulmány Mogyorósi László Ingajárat a valóságba című kötetéről. tovább »
Vidor-színház itt és most
Miklós Eszter Gerda
Hogy egy közhellyel kezdjem − egy fesztivál sikerét vagy épp sikertelenségét nagyban befolyásolja a válogatás milyensége. Jól válogatni nehéz, hiszen számtalan kritériumot kell figyelembe venni ahhoz, hogy maga a szelekció sikeres legyen. tovább »



A lapszám Szerepfelfogás és történelmi tapasztalat címmel új tanulmányokat ad közre a kortárs magyar irodalom két neves szerzőjének, a marosvásárhelyi Kovács András Ferenc költőnek és Láng Zsolt írónak a munkásságáról. Miklós Eszter Gerda és Áfra János a Vidor Fesztiválról és Krasznahorkai László legújabb művéről értekeznek kritikáikban, Garai Péter a modern építészet nyíregyházi örökségéről ír, Darvasi Ferenc pedig arról beszélget, mit is jelent a család, a foci és a város egy Szpari szurkolónak. A szépirodalmi rovatban a Vidor Fesztiválon Kötelezők röviden, avagy 111 hírhedt regény címen bemutatott paródiaest szerkesztett szövegei olvashatóak, Grecsó Krisztián, Antal Balázs, Csabai László, Gerliczki András, Horváth Orsolya, János István és Karádi Zsolt tollából. Mogyorósi László nyíregyháza testvérvárosában, Iserlohnban járva írta naplóját, a lap gasztrokritikusa (Hasas Pasas) pedig rézbőrűnek álcázva magát az Irány Colorado Étterem roston sültjeit tesztelte, új drótszamarának, Futó Rózsának nyergéből.
Nyári számunkban olvasható a friss Rotary-díjas Darvasi László előszava Krúdy Gyula Franciaországban megjelent novellaválogatásához, írások a Borbély Szilárd verseire készült Halotti pompa c. színházi előadásról, tanulmány Mogyorósi László költészetéről. Közüljük a SZIRT kritikai beszélgetés-sorozatának legutóbbi, Nagy Zsuka kötetéről folyt diskurzusának írásos változatát, tanulmányokat Szabó Pál társadalomábrázolásáról és régészettel valamint történettudománnyal foglalkozó blogokról. Szépirodalmi rovatában Jász Attila, Balogh Péter, Ayhan Gökhan, Komor Zoltán, Fecske Csaba, Kácsor Zsolt és Kováts Judit írásai olvashatók többek közt.


