Könyv

Verbális orgazmus instrumentális-manuális behatolással

Bódi Katalin

2010. március 8. hétfő
Verbális orgazmus instrumentális-manuális behatolással

Alain Robbe-Grillet Érzelmes regényének olvasásakor a felvágatlan könyv magunkévá tevése az iratvágó késsel vagy egyéb erre alkalmas eszközzel történő behatolás által szó szerint és tagadhatatlanul megtörténik, s nem engedi az olvasót elvonatkoztatni attól az akár közhelyesnek is tartható elgondolástól, miszerint az olvasás – az azt szükségképpen megelőző írással együtt – a szexuális aktus egyik allegóriája és/vagy alternatívája.

tovább »

Sport és irodalom összjátéka, avagy kultúratudomány rulez!

Gadóczi Ibolya

2010. március 5. péntek
Sport és irodalom összjátéka, avagy kultúratudomány rulez!

Aki figyelemmel kísérte a hazai irodalomtudomány változásait, annak nem okozhat meglepetést, hogy az utóbbi évtizedben egyre inkább teret követelnek és hódítanak azok az elemzések, amelyek az esztétikai tapasztalat medialitását hangsúlyozzák. tovább »

Az apa és a fiú könyve

Antal Balázs

2010. február 25. csütörtök
Az apa és a fiú könyve

McCarthyt az érdekli, hogy a világból tökéletesen és teljesen kiemeljen egy apát meg egy fiút, a legszorosabb egymásra utaltságba helyezze el kettejüket, ráadásul úgy, hogy szinte valóságosan is egy világ válassza el őket egymástól: az apa emlékei még a le nem rombolt világról szólnak, gyerekkora, felnőtt élete jó része abban telt, a fiú viszont már a katasztrófa után született-cseperedett, az apa gyerekkorának alapszavai-kifejezései számára már jórészt ismeretlenek.

tovább »

A próba pózai

Antal Balázs

2010. február 16. kedd
A próba pózai

Mostanság, ha valaki kitartóan követi a sorra megjelenő fiatal író/költő antológiákat, a minden egyes kötet kritikai recepciójában mantraszerűen zsolozsmázott tétel ellenére már kellene, hogy valamit lásson abból, milyen is lesz az elkövetkező idők irodalma. Magam, ha jól számolom, az „antológia-dömpingből” négyet láttam – a Próbaidő a második, amelyről van szerencsém írni, s ennek két szerzője szerepelt a másik általam recenzált kötetben is (A meghajlás művészete, melyet a Korunk adott ki Kolozsváron 2008-ban, a kritika pedig az Alföld 2009/12-es számában olvasható). Ezekből csak annyit látok, hogy egy darabig talán még mindig érdemesebb lesz inkább irodalmakról beszélni. tovább »

(K)egypercesek

Nagy Csilla

2009. december 3. csütörtök
(K)egypercesek

Barthes után, a szerző halála után meglehetősen kockázatosnak tűnik minden olyan vállalkozás, amely egy életművet nem valamely irodalomelméleti irányzatnak (ezáltal egy olvasásmódnak) alárendelve mutat be, hanem – felelevenítve egy műfajt és egy tradíciót – számot vet a szerzői névvel, és a szöveget az azt megelőző kontextusok figyelembe vételével vizsgálja. tovább »

Keresés

Friss diskurzus

Interjú

Állandóan írjuk

  • Nagy Zsuka: privát idusa

    Ki vagyok én március 15.-én? Honnan és hogyan látom, érzem, ünneplem a forradalom és szabadságharc évfordulóját? – ezek a kérdések foglalkoztatják ebben az írásban Nagy Zsukát.

  • Lapis József: Megerőszakolni egy verset

    Új rovatunk első írása egy jelképerejű versről szól, és arról, hogy vajon meddig lehet élni és visszaélni a jelképekkel.

Irodalom

  • k.kabai lóránt: Lítium

    k.kabai lóránt versét lapunk 2009.tél számának Úti füzetek rovatából közöljük.

  • Térey János: Formaságok

    Térey János nagyszabású verses elbeszéléséből, a Protokollból közlünk részleteket – szépirodalom lapunk 2009.tél számából.

Kritika

Magazin

Esszé/Tanulmány